COP15

Mi az a COP15? www.cop15.dk Az energiahasznosítás dán története A dán társadalom fejlődése jól példázza, miként járhat együtt a fenntartható fejlődés a fogyasztás növekedésével és a gazdaság bővülésével. Míg a dán gazdaság teljesítménye 70%-kal nőtt az elmúlt 25 évben, az energiafogyasztás alig változott, a szén-dioxid kibocsátás pedig folyamatosan csökkent. A megoldás egyszerű: A 70-es évek közepe óta az egymást követő dán kormányok prioritásként kezelték a hatékony energiafelhasználást, miközben szigorú szabályozást alakítottak ki a környezetvédelem területén. Mindez kedvezően hatott a környezet és az energia egyensúlyára, erősítette a dán közszférát, valamint dinamikus, innovatív gondolkodásra kényszerítette az egyes dán cégeket. A stratégiának köszönhetően jelentősen bővült a környezetvédelmi – és energiatechnológiák exportja, az elmúlt 10 évben megháromszorozódott a kivitel. A fenntarthatóság a dán export egyik alapelemévé vált. A dán politikusok és üzletemberek a dán civil társadalom segítségével megteremtették az energiahasznosítás dán történetét, amit Dánia meg akar ismertetni a világ más részeivel is. A történet azonban nem ér véget ezzel: 2009-ben Koppenhága ad helyet az ENSZ Eghajlatvaltozasi Konferenciájának (COP15), amely egy új és nagyra törő éghajlatvédelmi egyezménnyel kíván hozzájárulni a Kyoto-i Jegyzőkönyvben foglalt célok teljesítéséhez. A konferencián egy olyan egyezményt kell megalkotni, amely rá tudja kényszeríteni a világ lakosságát a Föld végzetes felemelkedését eredményező üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére. Lehet, hogy ez az utolsó esélyünk. Vendéglátóként Dánia utat mutat. Az ország vállalta, hogy az üvegházhatású gázok kibocsátását 21%-kal csökkenti 2012-ig. Az üvegházhatást kiváltó gázok globális csökkentéséhez arra van szükség, hogy a fosszilis tüzelőanyagok elégetése helyett az olyan megújuló erőforrásokat hasznosítsuk, mint a szél, a napfény, valamint a bioüzemanyag. Dániában a közszféra hatóságai, az egyes vállalatok és kutatóintézetek átfogó tudással rendelkeznek a megújuló erőforrások felhasználásának területén. Dánia most ezt a tudást kívánja megosztani a fenntartható fejlődés előmozdítása érdekében. Amikor a változás szelei fújnak, egyesek szélfogót építenek. Mások szélturbinákat. Dánia szélturbináiról és nem szélfogóiról ismert. Per Stig Møller, Dán Külügyminiszter   COP 15 2009 decemberében Dánia lesz a házigazdája a klímaváltozással foglalkozó 15. ENSZ konferenciának. A dán kormány célja olyan nagyra törő megállapodás kötése, amiben a világ valamennyi országa részes. 2009 decemberében Dánia lesz a vendéglátója a 15. Részes Felek Konferenciájának (COP), ami az Egyesült Nemzetek Szervezete Éghajlat-változási Keretegyezményének (UNFCCC) égisze alatt kerül megrendezésre. Az éghajlatváltozással foglalkozó konferencia, ami COP 15 néven vált ismertté, megtartására idén december 7-18 között kerül sor, és helyszíne Koppenhága lesz. A Részes Felek Konferenciája (COP) a klímaváltozással kapcsolatos témában a legmagasabb fórumnak minősül, mivel itt születik minden fontos döntés a az Egyesült Nemzetek Szervezete Éghajlat-változási Keretegyezménye (UNFCCC) kapcsán. Az UNFCCC-t aláíró valamennyi ország képviselve lesz a konferencián. A koppenhágai rendezvény kulcs-fontosságú a tárgyalások szempontjából A 2009 decemberében Koppenhágában megrendezésre kerülő COP15 rendkívül fontos az éghajlatváltozásról szóló nemzetközi tárgyalások szempontjából. Az UNFCCC-t aláíró felek között a Báli-szigetén 2007 decemberében rendezett COP13 során egyezmény született arról, hogy a jövőbeni megállapodással kapcsolatos megbeszéléseket a koppenhágai COP 15 során tovább kell folytatni. Döntés meghozatalára került sor arról is, hogy támogatni kell az ENSZ Éghajlat-változási Kormányközi Testület legutolsó jelentésében említett gyors cselekvéshez szükséges háttér létrehozását, továbbá azzal a felismeréssel kapcsolatban is, hogy a 2009-es év lesz az utolsó lehetőségek egyike a megállapodás megszületésére akkor, ha a Kyotoi Egyezményben meghatározott kötelezettségvállalások lejárta, vagyis 2012 előtt el akarják fogadni, és ratifikálni kívánják a fent említett megállapodást. A dán kormány átfogó célja az, hogy a COP15 során olyan ambiciózus megállapodás szülessen, ami magába foglalja a világ valamennyi országát, és ami nagyra törő célkitűzéseket határoz meg az üvegházhatás következtében kibocsátott gázok globális csökkentésére. 15 ezer látogatóra számítanak A várakozások szerint 170-nél több, ország képviselteti magát miniszteri szinten a COP 15-ön. A résztvevő tisztségviselők, miniszterek, nem-kormányzati és gazdasági szervezetek képviselőinek száma várhatóan 12 – 15 ezer között lesz. Az összehasonlítás végett érdemes elmondani, hogy Dániában az utolsó két, nagyszabású nemzetközi konferencián – az 1995-ben rendezett ENSZ Társadalmi Fejlődési Csúcstalálkozón, és a dán elnökség alatt 2002-ben rendezett Európai Tanács Csúcsértekezletén – 16 ezer fő volt a résztvevők száma, míg a delegátusok, a személyzet, illetve a sajtó képviselőinek a létszáma 5800 volt. További információ végett – www.cop15.dk   HÁTTÉR- INFORMÁCIÓ • Az Európai Unióban kulcsszerepe van az energiabiztonságnak. • Fontos lenne, hogy az energia-hatékonyság fejlesztése főszerepet kapjon a folyamatos és a megbízható gázszállítás, valamint a megújuló energiaforrások arányának növelése mellett. • Az energia-hatékonyság növelésének irányába tett nagy ívű lépések csökkenthetik a harmadik országokból behozott olajtól és gáztól való függőséget. Mindez hozzájárulhat ahhoz, hogy teljesítsük a klímavédelmi vállalásainkat éppúgy, mint a gyors és fenntartható gazdasági újjáépítést és munkahelyek teremtését. • Különösen a távfűtés és a házépítés területén lehet jelentős, gyors sikereket elérnünk Közép és Kelet-Európában. • Közép- és Kelet-Európa kormányai nyilvánvalóan a gázszállításra koncentrálnak továbbra is. • Mégis paradox helyzet áll fenn, a térség kormányai vonakodnak újabb lépéseket tenni az energia-hatékonyság területén. Véleményünk szerint Közép- és Kelet-Európa kormányainak legfőbb érdeke az, hogy a jelenleginél sokkal többet tegyenek ezen a kiemelt fontosságú területen. • Érthető módon, a gazdasági visszaesés egyben lényeges korlátot is jelent. De néhány energiahatékonysági befektetés már akár 1-2 éven belül megtérül. Számításaink szerint, Közép- és Kelet-Európa országai jelenleg nem engedhetik meg maguknak, hogy ne tegyenek ennek érdekében többet. • Mindez nem csupán az európai biztonság és a gazdaság számára járhat érzékelhető előnyökkel, hanem a klímavédelmet is elősegítheti.   ENERGIAHATÉKONYSÁG ÉS ZÖLD NÖVEKEDÉS PER STIG MØLLER ÉS CONNIE HEDEGAARD Per Stig Møller Dánia külügyminisztere, Connie Hedegaard az ország klíma- és energiaügyi minisztere. Európának ma hármas krízissel kell szembenéznie: a gazdasági visszaesés, a klímaváltozás és az energiabiztonság kérdései szorosan összefüggenek, s ezért megoldanunk is együtt kell őket. Az Európai Bizottság tavaszi csúcstalálkozóján úgy döntött, hogy ötmilliárd eurót szán gazdaságélénkítő, nagyrészt energiával kapcsolatos projektek támogatására. Dánia egyetért azzal, hogy az infrastrukturális fejlesztések – köztük az új balti-tengeri földgázvezeték terve – prioritást kapjanak. Fontosnak tartjuk az energiabiztonság kérdésének figyelembe vételét is: ennek lényege, hogy az EU kiemelten támogat olyan projekteket, mint a Nabucco gázvezeték megépítése, amely Közép-Ázsiából és a Kaukázus területéről juttat majd gázt Európába, és így elősegíti, hogy hosszú távon ne egyetlen nagy külső szolgáltatótól, Oroszországtól függjön Európa energiaellátása. Ugyanakkor azt kell mondanunk, hogy az energiahatékonysággal kapcsolatos európai szintű lépések egyáltalán nem elégségesek. Kevesen tudják, hogy az Európai Unió elfogadott egy 20%-os energiahatékonyság-növelési célkitűzést. Ez az Európai Bizottság 2007. márciusi csúcstalálkozóján megszületett „20-20-20-as célkitűzés” része: az EU-tagállamok megállapodtak abban, hogy 2020-ra 20%-ra bővítik a megújuló energiák részesedését, 20%-kal növelik az energiahatékonyságot, és 20%-kal csökkentik az üvegházhatású gázok kibocsátását. Sajnos a tagállamoknak csak a megújuló energiákkal és az üvegházhatású gázok kibocsátásával kapcsolatos célokat kötelező elérniük, holott az energiahatékonyság növelésének is ebbe a körbe kellene tartoznia. A közelmúltban lezajlott gázkrízis, amikor Oroszország ismételten szüneteltette a gázszállítást Ukrajna felé, Európa nagy részén igen komoly következményekkel járt. Naivitás volna azt gondolni, hogy ilyesmi többé nem fordul elő. Az energiabiztonság a kül- és a biztonságpolitika egyik központi témájává vált. A válság kezelése nem merülhet ki annyiban, hogy új energiabeszerzési források után kutatunk. A gazdasági problémák, amelyekkel szembe kell néznünk, szintén az energiahatékonyság növelésének fontosságát mutatják. Igaz, hogy az energia világpiaci ára ma alacsonyabb, mint hat hónappal ezelőtt volt, de ez a gazdasági visszaesés természetes velejárója: az energiaárak nemsokára ismét növekedni fognak. Az, hogy az EU az energiahatékonyságot növelő projektek támogatásával akarja talpra állítani az európai gazdaságot, józan válasznak tűnik a kihívásokra, s különösen a közép- és kelet-európai tagállamokban vezethet kézzelfogható eredményekhez. A rendelkezésünkre álló adatok szerint a szükségtelen energiafelhasználás és a széndioxid-kibocsátás csökkentése jelentős hatással lenne a közép- és kelet-európai gazdaságokra: a távfűtési hálózatok felújításával és a berendezések modernizálásával az energiafelhasználás akár 40-60%-kal csökkenhetne. Az ilyen típusú beruházások alig egy-két év alatt megtérülnek. Hosszú távon akkora megtakarításról van szó, hogy a régió országai nem is engedhetik meg maguknak, hogy eltekintsenek a modernizációtól. Újabb típusú keringtető szivattyúk, hőfokszabályozók és mérők beszerelésével, illetve az egyéni számlázási rendszer bevezetésével a fogyasztók akár kiadásaik 50%-át is megtakaríthatnák. A lakásépítés és -felújítás területén is óriási az energiamegtakarítás lehetősége ebben a régióban. Az új energiatakarékos ablakok és a modern szigetelés felszerelése is komoly eredményeket hoz. Egy átfogó felújítási program 50-185000 új munkahelyet teremtene a térségben, s évente akár 62 millió tonnával is csökkentené a széndioxid-kibocsátást. A felújított otthonok hőfogyasztása 70-80%-kal alacsonyabb a korábbinál! A görög krízis szó eredeti jelentése: fordulópont. Átgondolt, környezetünket védő, s ugyanakkor az energiabiztonságot is szem előtt tartó hatékonyság-növelő programokra van szükségünk.   Tudományos kongresszus a klímaváltozásról [2008. jún. 1. 20:13] A Koppenhágai Egytem – más neves egyetemekkel közösen - 2009. március 10.-12. között nemzetközi tudományos kongresszust szervez, „Klímaváltozás: globális kockázatok, kihívások és döntések” címmel. Michale Brechling, a Koppenhágai Egyetem Klíma-titkárságának vezetője szerint a kongresszus fő célja, hogy szintetizálja a klímaváltozással kapcsolatos meglévő és születőben lévő tudományos információkat. Ezáltal a tudományos közösség segíteni tudja a kárenyhítő és alkalmazkodó stratégiák kialakítását, illetve az ehhez kapcsolódó intelligens társadalmi döntéseket. A szervezők szeretnék azonosítani és szintetizálni a tudomány, a technológia és a szabályozás azon előrelépéseit, amelyek szükségesek a globális közösség fenntartásához a mostani és az elkövetkező évtizedekben. A tudományos találkozó eredményei az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) munkáját is segítik majd. A kongresszus – két évvel a legutóbbi IPCC- jelentés után – összefoglalót fog adni a kutatások aktuális állásáról, és eredményeit a decemberi COP-15 nemzetközi klímakonferencián is fel fogják használni. A rendezvénynek így a Kiotói Egyezményt felváltó új megállapodás alakításában is szerepe lehet. A Koppenhágai Egyetem a Kutatóegyetemek Nemzetközi Szövetségének (International Alliance of Research Universities, IARU) tagjaival közösen szervezi a kongresszust. Az előkészületekben ezáltal további neves egyetemek is részt vesznek - például Berkeley, Cambridge, Oxford és Yale. Michale Brechling mintegy 4 000 fős részvételre számít. Beszédet fog mondani az IPCC elnöke, Rajendra K. Pachauri illetve Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke. A szervezők nem csak a kutatókra számítanak, hanem reményeik szerint a téma iránt érdeklődő civil szervezetek, cégek és kormányok képviselői is ott lesznek Koppenhágában jövő márciusban. A kongresszus szervezőinek felhívása, az előzetes program és a jelentkezési információk programajánlónkban olvashatók (angol nyelven). Jövőre új klímaegyezmény várható [2008. jún. 6. 8:36] 2009. decemberében remélhetőleg megszületik a Kiotói Jegyzőkönyvet felváltó új megállapodás Dániában. A koppenhágai COP-15 klímakonferencia leendő házigazdái a globális üvegházgáz-kibocsátás 50%-os csökkentését tűzték ki célul. Melegedik a klíma Az utóbbi években megnőtt a klímaváltozás ügyének a jelentősége – ezt mutatja például Al Gore és az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) megosztott béke Nobel-díja. Ma már általános a konszenzus a tekintetben, hogy bolygónk éghajlata melegedik. A mérések szerint az utóbbi 150 évben bolygónk átlaghőmérséklete 0,7-1 ºC-al növekedett - mint azt az alábbi ábra is mutatja (a fekete görbe az évtizedek átlaghőmérsékletét, a szürke pontok az egyes évek értékeit, a kék terület pedig az adatok megbízhatóságát mutatják.) A Föld felszínének átlaghőmérséklete Most már az is általánosan elfogadott tudományos körökben, hogy ezt az üvegházgázok – és köztük a legfontosabb, a szén-dioxid – légköri koncentrációjának folyamatos emelkedése okozza. Az üvegházgázok koncentrációja pedig nagyrészt az emberi tevékenység miatt növekszik – az emberi eredetű kibocsátás is növekvő tendenciát mutat. Globális üvegházgáz-kibocsátás. Forrás: IPCC Nemzetközi egyezkedés A súlyos következmények elhárítása érdekében a jelenlegi kibocsátások csökkentésére van szükség - ehhez viszont globális mértékű, összehangolt cselekvésre szükséges. Az erre vonatkozó tárgyalások az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezmény (United Nations Framework Convention on Climate Change, UNFCCC) keretein belül folynak. Az egyezményt 1992-ben a Rio de Janeiro-ban tartott Föld Csúcson (Earth Summit) bocsátották útjárahez, és 1994-ben lépett életbe. A Föld szinte összes országa csatlakozott –jelenleg 192 a résztvevő tagállamok száma. Fontos lépés volt 1997 decemberében a Kiotói Jegyzőkönyv kidolgozása, amely már konkrét számokat is tartalmazott arra vonatkozóan, hogy az aláíró országoknak milyen mértékben kell csökkenteniük az üvegházgáz-kibocsátásukat. (Kiotó egy japán város, itt tartották a Keretegyezmény harmadik nagy tanácskozását. Itt található a Google Maps-en.) A jegyzőkönyv szerint 37 ipari országnak és az Európai Közösség tagjainak a 2008-2012 közötti öt éves időszakra átlagosan öt százalékkal az 1990-es szint alá kell csökkenteniük kibocsátásukat. Az egyezmény 2005. február 16-án lépett hatályba, és eddig 182 ország ratifikálta – azaz fogadta el magára nézve kötelező érvényűnek. A nemzetközi klímatárgyalások tehát két fő csapásirányban folynak: a Keretegyezmény, illetve a Kiotói Jegyzőkönyv keretein belül. A Keretegyezmény az átfogó egyezkedések terepe, itt dől el például, hogy hogyan vonják be a fejlődő országokat. A tárgyalások fő témái: technológia, alkalmazkodás, befektetés és pénzügyi folyamatok, kárenyhítés, közös vízió. A másik terület a Kiotói Egyezmény, ahol a kibocsátás-csökkentési célokat határozták meg az ipari országok számára. Magyarország 2002 augusztusában csatlakozott hivatalosan a jegyzőkönyvhöz, és hat százalékos csökkentést vállalt. Nekünk nem is kerül nagy erőfeszítésünkbe a vállalásunk teljesítése, hiszen a rendszerváltás után az ipar megroggyanásával a régi, nagy kibocsátású gyárak jelentős része bezárt. Míg a bázisnak számító 1985-87 közötti időszakban évi 115,4 millió tonna szén-dioxiddal egyenértékű gázt bocsátott ki a magyar lakosság és gazdaság, addig 2006-ban már csak 78,6 millió tonnát – ez 32%-os csökkenésnek felel meg. A 8 tonnánál kevesebb egy főre jutó kibocsátás Európában viszonylag alacsonynak számít. Noha az ország kibocsátása 2005-höz képest is csökkent 2%-kal, az elmúlt 10 év adataiból már nem rajzolódik ki markáns trend, az üvegházgáz-emisszió 79 millió tonna körül ingadozik. Az Európai Unió 2012-ig nyolc százalékos célt vállalt, 2003-ig ebből öt százalékot sikerült teljesítenie az új tagokkal kibővült Uniónak. A régebbi, 15 tagú szervezet területére vetítve viszont csak két százalékos csökkenést sikerült elérni. Nemrégiben egy ambíciózus, 20%-os célt fogadtak el 2020-ra vonatkozólag a tagállamok. A legtöbb üvegházgázt kibocsátó ország, az Egyesült Államok ugyanakkor mindezidáig nem volt hajlandó konkrét vállalásokat tenni, arra hivatkozva, hogy a kibocsátás-csökkentés hátrányosan érintené gazdaságát. Talán az őszi elnökválasztás után megváltozhat az USA álláspontja, hiszen mindegyik elnökjelölt programjában szerepel a klímaváltozás elleni küzdelem. Formálódik az új megállapodás A Kiotói Jegyzőkönyv 2012-ig érvényes, utána remélhetőleg egy új egyezmény fogja felváltani. A következő években tehát kulcsfontosságú nemzetközi tárgyalásokra lehet számítani a klímaváltozás területén. Ezen tárgyalások egyik fontos terepe az évenként más-más helyszínen megrendezett Conference of the Parties (COP), amelyen az Éghajlatváltozási Keretegyezményben résztvevő országok tanácskoznak. A Kiotói Jegyzőkönyvet felváltó dokumentumra vonatkozó egyezkedés nemrégiben kezdődött el, a 2007. december 3. és 14. között Balin (Indonézia) megrendezett konferencián (lásd a Greenfo cikkét a témában). Itt megállapodtak a további egyeztetések kereteiről. Bíztató jel, hogy ezen klímakonferencia volt az első, amelyen az összes fontos ország jelen volt, és egyetértett abban, hogy cselekedni kell valamit. A jövő évi, COP-15 elnevezésű találkozót Dánia fogja vendégül látni, Koppenhágában. A házigazdák szándéka szerint a 2009. november 30. és december 11. között megrendezésre kerülő konferencián fog végleges formát ölteni az új megállapodás. Pernille Vejby Nielsen, a Dán Klíma-és Energiaügyi miniszter tanácsadójának elmondása szerint a dán kormány víziója egy nagyon ambiciózus egyezmény. Dánia azt szeretné elérni, hogy a nemzetek közössége kötelezze el magát amellett, hogy 2050-ig 50%-al csökkenti az üvegházhatású gázok kibocsátását. További cél, hogy minél több ország csatlakozzon a megállapodáshoz. Az 50%-os célt nemrégiben a G8 csoport országainak környezetvédelmi miniszterei is felkarolták. Nielsen szerint abban mindenki egyetért, hogy szükség van egy új egyezmény elfogadására. Ugyanakkor 2012 utánra még nem vállaltak konkrét kötelezettséget az országok, így a megegyezés elemeiről már komoly viták várhatók. Az egyik legnehezebb kérdés az lesz, hogy hogyan osszák el a vállalásokat az országok között. Mindenesetre a dán álláspont szerint az iparosodott országoknak vezető szerepet kell vállalniuk. Az Európai Unió igyekszik jó példát mutatni a többi ország számára: egy globális egyezség keretében az EU hajlandó 30%-al csökkenteni kibocsátását 2020-ig, ha a többi állam – különös tekintettel az Egyesült Államokra – is kész érdemi lépéseket tenni. (Az EU 14%-al részesedik a globális kibocsátásból - ez a részesedés csökkenő tendenciát mutat.) A házigazda ország, Dánia pedig már a Kiotói Egyezményben is kivételesen nagy, 21%-os csökkentést tűzött ki célul maga számára. Kínában és Indiában az erőteles gazdasági növekedés a kibocsátások növekedésével jár – nagy kérdés, hogy ezen országok hogyan tudnak részt venni a klímavédelmi intézkedésekben. Afrika, a legszegényebb kontinens, viszont egyben a leginkább sebezhető a klímaváltozás hatásaival kapcsolatban. További nehéz probléma, hogy hogyan lehet figyelembe venni a fejlődő országok eddigi erőfeszítéseit, és hogyan lehet őket további lépésekre bírni. Számukra az intézkedések anyagi vonzata is igen fontos, ezért megfelelő finanszírozási mechanizmusokat kell kidolgozni. A tárgyalások az évenként megrendezett nagy COP konferenciák között is rendszeresen zajlanak - a legutóbbi forduló áprilisban volt Bangkokban. Éppen most, június 2.-13. között pedig Bonn-ban (Németország) talánácskoznak a tagországok delegáltjai. Kérdés, hogy elkezdik-e a tényleges tárgyalásokat, vagy még csupán a tárgyalási menetrendről fog szólni a vita. 2008 decemberében Poznań-ban tartják a következő nagyszabású konferenciát, COP-14 néven. Ennek egyik feladata a Kiotói Jegyzőkönyv eredményeinek értékelése lesz. Dánia nagy erőkkel készül a konferenciára Dániában a már régóta létező Környezetvédelmi Minisztérium mellett nemrégiben létrehoztak egy Klíma-és Energiaügyi Minisztériumot is - ez is azt mutata, hogy az ország hangsúlyosan kezeli a témát. Jakob Faarvang, a Dán Külügyminisztérium sajtóosztályának vezetőjének elmondta, hogy várakozásaik szerint 12-15 000 résztvevője lesz a koppenhágai COP-15 konferenciának, és akár 3 000 újságíróra is lehet számítani. Az újságírók akkreditálása ezen a honlapon keresztül történik majd. Ugyanezen honlap egy másik oldalán fel lehet iratkozni a UNFCCC e-mailes hírlevélére is, amely rendszeres tájékoztatást ad a klímatárgyalások állásáról. A dán szervezők is létrehoztak egy honlapot, amely a cop15.dk címen érhető el. Jelenleg egy ideiglenes változat látható a címen, de a tervek szerint a végleges verzió tükrözni fogja, hogy a dán kormánynak nagy várakozásai vannak a konferenciával kapcsolatban. A honlapon - melynek célja a nagyközönség tájékoztatása a klímaváltozásról és a tárgyalásokról - az ENSZ hat hivatalos nyelvén és dánul lesznek információk. A szakmai érdeklődőknek inkább az ENSZ honlapja lehet érdekes, amely a http://unfccc.int címen érhető el.   További információ végett: Dán Nagykövetség http://www.ambbudapest.um.dk/hu/

Vissza