Atomenergia - hiány van uránból

Az atomenergia felhasználása, az atomerőművek építése reneszánszát éli csaknem világszerte a hagyományos energiahordozók mértéktelen drágulása miatt, azonban az atomenergia-ipart átmenetileg üzemanyaghiány korlátozza.

Az uránkereslet az idén várhatóan több mint ezer tonnával meghaladja a kínálatot a világon, és jövőre 1700 tonnás hiány várható, a kanadai, montréali Desjardins Valeurs Mobilieres piacelemző cég számítása szerint.

2009-re már némi túlkínálat várható uránból. Akkor nyitja meg a 90 százalékban francia állami Areva atomenergia csoport az új uránbányáját a kanadai Saskatchewan közelében.

Tavaly a világon 65 656 tonna uránra lett volna kereslet, a kínálat azonban csak 63 890 tonnáig terjedt. A kínálat 60 százalékát adta a bányák termelése, a többi az áramtermelők tartalékaiból és a régi szovjet robbanótöltetek leszereléséből származott.

A kereskedelmi készletek nem végtelenek, ezért az urántermelők igyekeznek növelni a bányák teljesítményét, gyorsítják a kutatást, és beindítanak olyan bányavállalkozásokat, amelyeket korábban tervezőasztalon hagytak.

Az uránnak nincs szervezett szabadpiaca, tőzsdéje - mint a kőolajnak -, de a forgalom 15 százaléka hosszú lejáratú szerződéseken kívül zajlik, és ez szabályozza az árakat. A szerződéseken kívüli középárfolyam jelenleg kanadai fontonként (0,453 kg) 130 US-dollár. 2001-ben alig 7 dollár körül volt az ár.

- A jelenlegi helyzet nem aggasztó, de sietnünk kell - mondta az Areva illetékese az AFP hírügynökségnek.

A világ bizonyított és valószínű, még ki nem termelt uránkészlete 4,74 millió tonna volt a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (IAEA) 2005-ös felmérése szerint, 65 évi világfogyasztásnak felel meg a mai ütemben. A készletek főleg Ausztráliában, Kazahsztánban, Kanadában, az Egyesült Államokban és Dél-Afrikában vannak. Ehhez járulhat 10 millió tonnányi nem bizonyított, feltételezett készlet. - Ezt minél előbb meg kell találni - mondta az Areva bányaipari illetékese.

További, több mint 25 millió tonna urán nyerhető ki foszfát- és palarétegekből, így a mai ütemű fogyasztás akár több mint háromszáz évig fenntartható lenne.

Az atomerőművekből származó fáradt üzemanyag újradúsítható, ami tovább növeli az atomenergia-termelés élettartamát.