Somlyódy László Életműdíjat kapott
Tudományos tevékenységének elismeréseként Somlyódy László professzor kapta az idén a Klímaklub tudományos tanácsadó testülete Életműdíj elismerését.
A vízügy területén nemzetközileg is elismert professzornak a kitüntetést az októberi budapesti víz-világtalálkozóhoz kapcsolódó V. Klímacsúcs - Jövőnk a víz címmel tartott konferencián adták át pénteken Budapesten.
Áder János köztársasági elnök az életműdíjast köszöntő levelében megfogalmazta, hogy a klímaváltozással összefüggő szélsőséges időjárási jelenségek, természeti katasztrófák egyre inkább társadalmi üggyé teszik a környezettudatos gondolkodást. Ám ez önmagában véve nem elég. Figyelni és hallgatni kell azok szavára, akik már régóta, és nem az aktuális ökodivat miatt foglalkoznak olyan stratégiai kérdéssel, mint a vízzel való felelős gazdálkodás ügye - írta az államfő a konferencián felolvasott levélben.
Németh Tamás, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) főtitkára a konferenciát megnyitó beszédében kiemelte, hogy a haladásban fontos szerep jut a természeti erőforrások védelmének, az oktatásnak és a tudománynak. Az Akadémia a vízzel kapcsolatos információkat rendszeresen összegyűjti, konferenciákat szervez, hogy a téma iránti figyelmet ébren tartsa.
Baranyai Gábor, a Külügyminisztérium helyettes államtitkára, a budapesti víz-világtalálkozót előkészítő tárcaközi bizottság elnöke jelezte, hogy a rendezvény célja a víz problémáját fontos társadalmi kérdéssé tenni. Somlyódy László munkásságát méltatva a helyettes államtitkár kiemelte: a professzor Magyarország EU-elnöksége idején is kamatoztatta felkészültségét, nemzetközi elismertségét a vízügy területén, a "vizes diplomácia" számára hatékony munkát végez.
Somlyódy László a konferencián tartott előadásában rámutatott arra, hogy globális szinten sokasodnak a vízhez kapcsolódó problémák. A Föld népességének növekedésével a víz iránti kereslet és a vízgazdálkodás jelentősége is egyre nő, ezért szerinte célszerű lenne 2050-ig kitekintést adó elemzést végezni arról, hogy a Magyarországon hogyan alakulnak az időjárás-változással összefüggő szélsőségek, hatásuk a folyókra, a vizekre, a mezőgazdaságra.
Forrás: hirado.hu
Tisztelt Professzor Úr, Kedves László!
Amikor az első Klímacsúcsra készültünk, Láng professzor Úr, azt javasolta, hogy a rendezvény neve csak Klímacsúcs legyen. Az „Első" szót csak akkor érdemes a címben szerepeltetni, ha lesz folytatása, ha lesz II. is.
Bíztunk benne, hogy lesz és maradtunk az I. Magyarországi Klímacsúcs elnevezésnél. És lett II.! Sőt lett III.! És IV.! Most pedig már az V.-et tartjuk. Abban, hogy ez a kezdeményezés folyamattá, sorozattá fejlődött, meghatározó szerepe van a Klíma Klub Tudományos Tanácsadó Testületének és benne Neked, a jó ügybe vetett hitednek, a kitartásodnak, a munkádnak.
Az elmúlt évek során a világ és benne Magyarország tudósai, szakemberei politikusai és közvéleménye egyre inkább elismerték, hogy milyen veszélyeket jelent az emberiségre, milyen mellékhatásokkal jár a globális éghajlatváltozás, a felmelegedés, milyen fontos ennek a folyamatnak a lefékezése, a fejlődés fenntarthatóságának biztosítása, ennek keretében az ivóvízkészletek megőrzése, a kihaló állatfajok és növények védelme.
Egy díj értékét egyrészt az ügy fontossága, másrészt a díjat elnyerő személyek szerepe, az ügy sikeréhez történő hozzájárulása határozza meg.
Az első Életműdíjat tavaly Láng István professzor Úr kapta meg. Most Téged javasolt a Tudományos Tanácsadó Testület. Megtiszteltetés számomra, hogy a Klíma Klub elnökeként, én adhatom át a díjat Neked.
És egyúttal megköszönhetem mindazt a segítséget, amelyet személy szerint is kaptam Tőled.
Budapest, 2013. szeptember 13.
Farkas Andrea, a Klíma Klub Elnöke
Laudáció - Farkas Andrea
Kedves Professzor Úr, Kedves László!
Nagyon örülök, hogy átvetted az Életmű Díjat. Örülök, mint korábbi szakmai tanítód, és örülök, mint jelenlegi tanítványod. Örülök és gratulálok, baráti szeretettel!
Budapest, 2013. szeptember 13.
Láng István akadémikus
Laudáció - Láng István professzor
A Klímaklub „Életmű díj" kitüntetése
A Klímaklub Tudományos Tanácsa 2012-ben alapította az „Életmű díj" kitüntetést, amellyel olyan kiemelkedő tudósok munkásságát kívánja elismerni, akik hazai és nemzetközi szinten is meghatározó tevékenységet végeztek a klímaváltozás kutatása területén. A kitüntetést évente egy személynek ítélik oda. A 2013. évi kitüntetést a testület Somlyódy László professzor úrnak adományozza.
Somlyódy László laudációja
Somlyódy László (Kecskemét, 1943. szeptember 30.) Széchenyi-díjas magyar vízépítő mérnök, gépészmérnök, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja.
Tanulmányait a Budapesti Műszaki Egyetem Gépészmérnöki Karának áramlástechnika szakán folytatta, ahol 1967-ben szerzett gépészmérnöki diplomát. Ezt követően a Szellőzőművek fejlesztőmérnöke lett. Emellett 1967 és 1970 között az MTA Áramlástechnikai Munkaközösség kutatója volt. 1972-től aVízgazdálkodási Tudományos Kutatóintézethez (VITUKI) tudományos munkatársa, főmunkatársa, illetve tudományos tanácsadója. 1983-1984-ben a Vituki Vízépítési Intézete igazgatóhelyettese, 1985 és 1989 között pedig a Vízminőség-védelmi Intézet igazgatója volt. 1990-ben a Vituki főigazgatójává nevezték ki, tisztségét egy évig töltötte be. Ezt követően kutatóprofesszori megbízást kapott. 1992-ben a Budapesti Műszaki Egyetem Építőmérnöki Karán kapott egyetemi tanári kinevezést a vízellátás-csatornázás tanszékére. 1996-ban bízták meg a tanszék vezetésével, amelyet a tanszék vízi közmű és környezetmérnöki tanszékké történt átszervezése után is megtartott. 1997 és 2000 között az Építőmérnöki Kar tudományos dékánhelyettese volt. 1998-ben megalapította az MTA és a BME Vízgazdálkodási Kutatócsoportját, amelynek vezetője volt. 1998 és 2001 között Széchenyi professzori ösztöndíjjal kutatott.1980 és 1982 között, valamint 1991 és 1996 között a laxenburgi Nemzetközi Alkalmazott Rendszerelemző Intézet (IIASA) projektvezetője volt.
1978-ban kandidátusi, 1985-ben akadémiai doktori fokozatot szerzett. Tagja lett az MTA Környezettudományi Bizottságának, a Vízgazdálkodás-tudományi Bizottságának és a Hidrológiai Tudományos Bizottságának. 1990-ben a Magyar Tudományos Akadémialevelező, 1998-ban pedig rendes tagjává választották meg. 1999 és 2008 között a Műszaki Tudományok Osztálya elnöke volt, ezzel az MTA elnökségében is részt vett. 1998 és 2001 között a Magyar Akkreditációs Bizottság alelnöke, valamint 1996 és 2000 között az Országos Környezetvédelmi Tanács tagja volt. Számos hazai és külföldi tudományos szervezet tagja, illetve tisztségviselője.Tagja az Acta Technika, a Vízügyi Közlemények és az Environmental Software szerkesztőbizottságának.
Fő kutatási területei az áramlástan, a szennyezőanyagok elkeveredési folyamatának felszíni vizekben történő vizsgálata, valamint folyók és tavak vízminőségének szabályozása.
Nevéhez fűződik az axiálventilátorok korszerű tervezésére kialakított módszer megalkotása. Számos diszperziós mérés kidolgozója a Dunán és más magyarországi folyón. Egyes összetett környezeti problémák elemzésére kialakított egy, a dekompozíció és az aggregáció elvén alapuló módszert. A vízminőségi szabályozási területen belül vízminőségi modelleket és ehhez kapcsolódó költség-hatékonysági stratégiákat dolgozott ki, elsősorban kelet-közép-európai vizekkel és vízgyűjtőkkel kapcsolatban. Foglalkozott a tavak eutrofizálódásánakszabályozásával, valamint matematikai modellek és a rendszerelemzés módszereinek alkalmazásával az áramlástan és a tavak vízminőségi szabályozásával kapcsolatban.
Több mint százhatvan tudományos publikáció, ebből tizenegy könyv szerzője vagy társszerzője. Művei magyar és angol nyelven jelennek meg.
Munkásságát számos kitüntetéssel ismerték el: Vitális-díj (1986); Gábor Dénes-díj (1999); Széchenyi-díj (2002); Deák Ferenc kutatási díj (2002);Pro RenovandaCultura Hungariae Hazám-díj (2009); Pro RenovandaCultura Hungariae Alapítvány fődíja (2010);Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje (2010).
A Klímaklub Tudományos Tanácsa a 2013. évi életműdíjat Somlyódy László professzornak ítélte oda. Életművének ismert és dokumentált teljesítményén és eredményein túlmenően három olyan tulajdonságát is szükséges kiemelni, amely lényegében munkásságának alapját képezi. Első a szinte hihetetlen mértékű, mind hazai, mind nemzetközi szinten elismert szaktudása. A második az a szervezési és vezetési képessége, amellyel életpályája során a szűkebb és tágabb szakmai közösség munkáját irányította. A harmadik az a kapcsolatteremtési elegancia, amely nem csak tisztelői, de ellenfelei elismerését is kivívta.
Budapest, 2013. szeptember 13.
A Klíma Klub Tudományos Tanácsadó Testülete
Laudáció - Tudományos Tanácsadó Testület
Klímacsúcs
Radioaktív vízszivárgás Fukusimánál
Tartályokból szivárgó radioaktív vizet találtak a fukusimai reaktorok helyén, melyek a 2011-es cunami nyomán olvadtak lel. A cunami által okozott károk meghibásították a hűtőrendszert, így a nyolc reaktorból három leolvadt.
A tartályokat a meghibásodott reaktorok mellé építették, hogy az ezekben tárolt hatalmas mennyiségű vízzel hűtsék a sérült reaktormagot. A leolvadt reaktorokat évekig még hűteni kell, mielőtt a további mentesítési feladatokhoz hozzálátnak.
A szivárgás mértékét egyes szintű balesetként osztályozták, ugyanakkor a szivárgás radioaktivitása megegyezik az atomenergiával foglalkozó munkásoknál az öt évre megállapított sugárzási mennyiség határértékével.
forrás: EcoGeek
Már a 20-as években aszályok sújthatják az angol élelmiszertermelést
Tettek nélkül a gazdák a jelenleg növények termesztéséhez felhasznált vízmennyiség akár felét is kénytelenek lesznek mellőzni a vízhiányok miatt, melyek a legtermékenyebb területeket is fenyegetik.
A kormány hivatalos klímaszakértőinek legújabb jelentése szerint, a 2020-as évekre aszályok pusztíthatják a termést Közben a klímaváltozással foglalkozó bizottság is arra figyelmeztet, hogy a jelenlegi gazdálkodási gyakorlat lehetővé teheti az ország leggazdagabb talajainak elmosását, vagy a szél általi elfújását.
Egyre láthatóbbá válnak Anglia élelmiszertermelésével kapcsolatos jövőre vonatkozó kockázatok, miközben a parlamenti képviselők a múlt hónapban arra figyelmeztettek, hogy a kormány mulasztása lehet, ha hagyja elmosni a legértékesebb földeket. A szakértők már korábban megállapították, hogy a terméshozamok már elérték maximális biológiai korlátjukat, az extrém időjárás miatt pedig – az elmúlt fél évszázad legcsapadékosabb őszét a leghidegebb tavasz követte – egy harmaddal csökkent a búzatermés. Ennek köszönhetően az egyébként exportált 2,5 tonnás mennyiséget most importálnia kellett az országnak.
forrás: The Guardian
A szélturbinák feketére festésével madarak ezreit lehetne évente megmenteni
a kép forrása: Shutterstock
Évek óta a környezetvédők egy dilemmával találkoznak, ha a megújuló energiaforrásokról van szó: a szélturbinák tiszta energiát termelnek, de egyedül az Egyesült Államokban 40.000 is lehet az évente az általuk elpusztult madarak száma. Egy új norvég kutatás szerint ez megváltozhat. A 68 turbinát magába foglaló egyik szélerőműnél azt tesztelik, hogy a turbina lapátjainak színe, hogyan segít elkerülni a madaraknak a szerkezetekkel való ütközést.
A terv, hogy a három lapát egyikét feketére festve, erősebb kontrasztot hoznak létre, amely remélhetőleg jobban láthatóvá teszi őket a madarak számára.
Norvégiában közben egy másik kísérlet is zajlik, amelynél UV lámpákat szerelnek a lapátokra, így próbálva távol tartani a madarakat.
forrás: Inhabitat
A kibocsátástól zöldebb lesz a Föld
Bolygónk növényzete egyre bujább, amiért felelősek vagyunk, mivel az emberiség által termelt szén-dioxid serkenti a fotoszintézist, így hozva léte több növényt a Föld felszínén.
Tudósok elsőként mutatták ki, hogy a növénytakaróban bekövetkezett növekedés elsősorban a kibocsátott szén-dioxidnak köszönhető. Bár az még kérdéses maradt, hogy ez a hatás képes-e enyhíteni a globális felmelegedés negatív következményeit, mint például a sivatagok növekedését.
A legutóbbi műholdas felvételek szerint a bolygó egészén több növény figyelhető meg, de a legfontosabb ok megállapítása összetett kérdés, mivel a magasabb hőmérséklet és a nagyobb csapadékmennyiség, a légköri CO2 növekedésével együtt erősítheti a növények növekedését.
forrás: NewScientist
Vissza
